Blog post

Lakásfelújítás – II. – Totális mental breakdown

April 2, 2018

Bár márciusban szégyentelenül elhanyagoltam ezt a felületet, feltett szándékom áprilisban ismét aktivizálni magam és kicsit ráncba szedni a blogot. Sok tartalmat tudnék hozni, de úgy érzem semmi erőm rá, gondolom kimaxoltam az energiatartalékaim a sok hülyeséggel amivel napi szinten kell mostanában foglalkoznom, plusz a felújítás, plusz a munka, plusz a magánélet.

VISZONT ez egyáltalán nem ok arra, hogy ne folytassam azt amit annyira nagyon szeretek, így hát végtére is sikerült kipréselnem magamból ezt a videót, ami kereken egy hónapja készült. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kitartóan vártam minden új fejleményt a lakással kapcsolatban amit belerakhatnék, amitől több, izgalmasabb lenne. Erre viszont a mai napig nem került sor, így hát nemes egyszerűséggel elengedtem, feltöltöttem így ahogy van.

Többen érdeklődtetek itt is és instagramon is, hogy hogy állunk a felújítással, mi a helyzet, mikor költözünk. Az igazság az, hogy fogalmunk sincs, tényleg. Bosszant ez a dolog nagyon, mert elképesztően makacs és akaratos vagyok, és mindenkinek elmondtam hogy higyje el, ez a lakás egy hónap alatt teljesen kész lesz, egyszerűen méretéből és adottságaiból fakadóan NEM LEHET több egy hónapnál. Sokan mondták, hogy úgyis felüti majd a fejét egy előre nem látott probléma, akadály, kéretlen helyzet. Őszintén nem gondoltam hogy így lenne, mert elég alaposan fel szoktam mérni minden helyzetet, ennek tetejében pedig nagy ráhagyásokkal kalkuláltam az egy hónapos felújítási időt is, úgyhogy viszonylag biztos voltam magamban és a projekt gyors lefolyásában. Amire viszont nem számítottam, az az emberek megbízhatatlansága.

Hiába lenne tényleg csupán egy-két hét az összes hasznos munka, mégis tolódik, húzódik az egész, mert xy nem ér rá, xy elfelejtett jönni, xy-nak átadási határideje van, xy-nak bejött egy plusz munka, xy nem elérhető. Hiába állunk ott reggel 7-kor a lakásban, megbeszélt időpontban, egyszerűen van, hogy xy nem jön el. Nincs különösebb magyarázat, egyszerűen csak nem fértünk már bele az idejébe aznap, hiába volt megbeszélve.

Ez az egész azért különösen dühítő, mert egyszerűen nem tudok kit hibáztatni. Nem a lakás hibája, nem azért csúszunk mert váratlan problémák, rejtett hibák léptek fel. Nem a mi hibánk, hiszen mindent megtettünk úgy ahogy kellett, mindig ott vagyunk mindenhol ahol kell. Nem a vízszerelő, burkoló, festő hibája, hiszen reggeltől estig dolgozik, a hét minden napján, mert 2020-ig tele van munkával, mert jó szakember, de előfordul hogy megcsúszik és nem tud időben teljesíteni, a mi lakásunk pedig elhanyagolható kis porszem azokhoz a munkákhoz képest, amiken mindannyian dolgoznak jelenleg.

Tudtuk ezt akkor is mikor belevágtunk, de azt gondoltam hogy ha valaki ismerős, arra számíthatunk, viszont utólag be kell hogy lássam hogy itt tényleg a munka mennyisége és a határidők számítanak. Nézhetünk bármennyire szomorúan, fixen leszarja mindenki.

Ennek ellenére továbbra is ugyanazt tudom mondani, miszerint a MUNKA, azaz ami eddig történt a lakásban, 60 nap leforgása alatt 5 napot vett igénybe. 60 napja vannak nálunk a kulcsok, ebből 5, azaz ÖT napot dolgoztak a lakásban, a többi napon teljesen üresen állt az egész. Néha azon gondolkodom hogy elkezdem magam leuburkolni a fürdőszobát, mert egyszerűen már nem bírja az idegzetem.

Így tehát nem tudok nektek izgalmas előtte – utána képeket vagy videót mutatni, hiszen január 29. óta konkrétan annyi történt, hogy lebontották a felesleges elemeket a lakásban, végeztek némi villany- és vízszerelési munkálatot, megvettük a konyhát, a burkolatokat, a TV-t és a kandallót, viszont az ingatlan változatlanul ugyanúgy sárgállik az eredeti 1989-es tapéta teljes díszében.

Hogy kicsit vidámabb vizekre evezzünk, ha minden igaz, április 10.-én szerelik be a konyhánkat, ami azt jelenti hogy addigra már meglesznek a hideg-meleg burkolatok, valamint a festés is. Jelenleg ezt nehezen tudom elképzelni, de kíváncsian várom a fejleményeket, addigis pedig fogadjátok szeretettel ezt a kis videót a márciusi kalandjainkról.

 

2 Comments

  • Anonymous

    April 4, 2018 at 2:42 pm

    Szia Tamara!

    Lesz kandallód? Wow! Nekem nagyon régi álmom, valószínű az is marad… Kitartást, egy év múlva majd csak mosolyogni fogtok ezeken (tapasztalat)!

    Üdv,
    Georgina

    1. tamaralukovics

      April 4, 2018 at 7:33 pm

      szia!! 🙂 manapsag azert ez konnyen megvalosithato alom, ha gondolod nezz utana az elektromos- es biokandalloknak! mindenfele szereles nelkul beepithetok (illetve vannak falra szerelhetok es szabadon allok is), igy nem kell bajlodni a kemennyel. persze nem fatuzelesu, de eleg hangulatos tud lenni!

Leave a comment

Your email address will not be published.

Előző bejegyzés Következő bejegyzés